A digitális nemzedék tanulási stratégiája és tanulási környezete az iskolában és online közösségi felületeken

A XI. ONK-n egy szimpózium keretében a digitális generáció tanulási stratégiájával foglalkoztunk.

A szimpózium összefoglalója:
Prensky 2001-ben definiált „digitális bennszülött” fogalma egy évtizede komoly és gyakran félelemmel teli várakozással tölti el a fiatalabb generációk nevelésben és oktatásában érdekelt szülőket, illetve pedagógusokat. A digitális nemzedékek sajátosságainak leírása különösen az elmúlt néhány évben erősödött fel, és ennek következtében már nem csak spekulatív (Bessenyei, 2008, 2010; Szabados, 2009), hanem megfigyeléseken és méréseken alapuló elméletek is születtek (Csepeli és Prazsák, 2010; Fehér és Hornyák, 2011). A „digitális bennszülött” tanuló elméletileg aktív és produktív médiahasználó, gyors visszacsatolásokkal teli és információgazdag környezetben érzi jól magát, ami a legtöbb esetben alkalmazások párhuzamos használatában, vagy népszerű közösségi felületeken való állandó jelenlétben mutatkozik meg. A „digitális nemzedék” sajátosságai és vélt produktivitása lényegesen szerényebb, mint amire az első elképzelések alapján számítani lehetett volna. Az extenzív típusú felhasználók aránya a fiatal felnőttek körében nagyobb, mint azoknál, akik kezdettől fogva a hálózat és média világában nőttek fel. A rendelkezésre álló technika és online eszközök használata gyakran inproduktív, a web 2.0 alkalmazások használata meglepően alacsony.Kutatásunk célja a „digitális nemzedék” tanulási sajátosságainak, tanuláshoz kapcsolható eszközhasználatának és online környezetben való viselkedésének, attitűdjeinek és szerepértelmezéseinek a vizsgálata. Ha a „digitális nemzedék” információszerzési és feldolgozási sajátosságai jelentősen különböznek a korábban született tanulóktól, akkor az egyes nemzedékek tanulási stratégiái között is eltéréseket kellene tapasztalnunk. Célszerű megvizsgálnunk, hogy az online felületek milyen szerepet töltenek be a tanulásban, illetve a tudatos IKT eszközhasználatra és tanulási önszabályozásra építve hogyan értelmezhetjük az „online tanulás” fogalmát? Aktuális kérdés, hogy a népszerű közösségi oldalak megfelelő tanulói szerepértelmezéssel, az iskolán kívüli hétköznapok online közösségformálására építve ideális tanulási környezetnek bizonyulnak-e vagy sem? El kell fogadnunk, hogy a tanári szerep értelmezése nem korlátozódhat osztálytermi környezetre és szükséges a tanórán kívüli tevékenységek körébe bevonni a közösségi felületek világát is, amennyiben az osztálytermi környezetben is bonyolult tanár-diák szerep megnyugtatóan definiálható.
A kutatás során 2004-ben, 2007-ben és 2011-ben elvégzett tanulási stratégia vizsgálatokra, illetve digitális és online eszközhasználati szokásokkal kapcsolatos mérésre (N=298, N=266, illetve N=237) és egy 2011-ben indított, online közösségi felülethasználat tanulási és oktatási lehetőségeire fókuszáló felmérésre építettünk (N=1505).
A szimpózium előadásai arra keresik a választ, hogy a „digitális nemzedék” sajátosságainak az elemzése segít-e kilépnünk a velük kapcsolatban várható csalódások előszobájából?

A szimpózium podcastje itt érhető el.

ONK-ra készülve

Készülődünk a XI. ONK-ra, amely 2011. november 3-5-ig kerül megrendezésre, ez alkalommal Budapesten. Négyen (János, Adrienn, Szilvi és én) egy szimpózium (A digitális nemzedék tanulási stratégiája és tanulási környezete az iskolában és online közösségi felületeken) keretében fogunk előadni, és a szimpózium második része a 2011-ben indult “Facebook-kutatás 2011” eredményeit fogja bemutatni. Ezt záró előadásnak tekintjük a témával kapcsolatban, és már új kutatásokat tervezgetünk.  Kíváncsian várom a háromnapos programsorozat előadásait, a szakmai diskurzusokat, az érdekes kutatási eredményeket.

Az el nem veszített fonálról

Nyár közepe van, és ilyenkor szívesen töltené az ember semmittevéssel egy-két napját. Igyekszem mégis arra figyelni, hogy mindennap olvassak, írjak a doktori témámmal kapcsolatban, mert könnyen elveszíti az ember a fonalat, ha most pihenni kezd – úgy igazán.

Rendszereztem az eddig olvasott szakirodalmakat, tanulmányokat, cikkeket, és most a szigorlatra való készülés kapcsán különböző listákat írtam az olvasottakról. A cél most az, hogy a régebbieket is újraolvassam, jegyzetet készítsek belőle. Nehéz azonban megtalálni az igazán fontos, kihagyhatatlan irodalmakat, ebben még fejlődnöm kell.

A hallgatók számára, a félév során ajánlott irodalmakat is újragondoltam, ősszel kicsit másképp állítom össze. Ezek rendszerezéséhez beléptem az ELTE eL oldalára, ahol azt láttam, hogy egyedüli online felhasználóként járok a rendszerben. Ilyet még nem tapasztaltam az elmúlt 5 évben :)

Csendesebb időszak az ELTE eL életében :)

Arckönyvünk lapjai

Az óév utolsó napjára elkészítettük Tóth-Mózer Szilviával azt a három kérdőívet, amely a Facebook-használat szokásait vizsgálja.

Az első kérdőív a tanulókhoz és hallgatókhoz szól, a második tanárokhoz, oktatókhoz, a harmadik pedig mindenkihez, aki nem tanít és nem tanul hivatásszerűen :)

A kérdőívhez Facebook-csoportot is létrehoztunk, amely az alábbi linken érhető el, az újév napjától nyilvános csoportként működik. Bízunk benne, hogy sok érdekes választ kapunk a feltett kérdésekre, és emiatt köszönjük a Kitöltőknek, hogy szánnak 20 percet a kérdések megválaszolására!