Mikrotanítás modern eszközökkel

A “Modern eszközök a pedagógiában” című kurzusom idén 7 nappali csoport számára lett meghirdetve. A félév elején igazi kihívást jelentett, hogy a hét párhuzamos csoportot jól tanítsam, és mindenki (hallgatók és oktató) számára is érdekes legyen minden óra.
Ebben a félévben először – a félévi részfeladatok között – a hallgatóknak mikrotanításokkal kell készülniük egy-egy IKT-s vagy web2.0-ás eszköz/szolgáltatás felhasználásával, a saját szaktárgyukhoz kapcsolódóan. A mikrotanításokhoz módszertani alapot jelent a Raabe Kiadó gondozásában megjelent “MódszerLesen” című kiadványsorozat, amely különböző webes szolgáltatások pedagógiai alkalmazhatóságát mutatja be.
A mikrotanításokat megelőzően egy héttel egy óravázlatot várunk a hallgatóktól, amely – időben elküldött terv – biztosíthatja a mikrotanítás megfelelő színvonalát, hiszen erre az oktatók visszajelzést írnak, szükség esetén még módosítható a kialakított tartalom.
A 20-25 perces tanítások közül eddig már 55 lezajlott. :) A tervezés/kivitelezés/megvalósítás között nagy eltérések vannak, de alapvetően interaktív, figyelemfelkeltő és érdekes a hallgatói munkák nagy része. Mivel különböző szakos hallgatókkal dolgozunk együtt minden csoportban, így érdekesen váltják egymást a biológia-történelem-matematika-magyar… szakokhoz tartozó órarészletek. Ezek az alkalmak nekem is mindig maradandó élményt jelentenek, és igyekszem minden órán részletes visszajelzéseket adni a hallgatóknak. Az értékeléseket most visszaolvasva bízom abban, hogy ez a feladat a hallgatók többségének lényeges és hasznos tevékenységet jelent.
A mikrotanítások kapcsán a félév elején felajánlottuk, hogy kérésre videóval rögzítjük azokat, illetve a még bátrabbak :) online közvetítést is kérhetnek.
Az 55 mikrotanító közül eddig, ezen a héten, egy hallgató élt a videós rögzítés lehetőségével.
Ezúton is köszönöm a sok-sok színvonalas, jól tervezett órarészletet, és a soron következő hallgatóknak pedig jó ötleteket kívánok! :)

BeIKTatás – tanárképzés2.0

Szeptember 15-én először adtam elő a “MeetOff: Web és oktatás – e-learning és társai” rendezvényén. A kollégáim közül előadott Ollé János is, és ott volt Tóth-Mózer Szilvia, akivel együtt készítettük az előadást. (Végül én mutattam be a prezit, az idő rövidsége miatt.) A mostani előadás egy belvárosi kávézóban volt, az ötletet remeknek tartom. Jó volt kicsit kötetlenebbül, sok ismerős ember előtt mégis szakmai kérdésekről beszélni. Szokatlan volt az eddigi gyakorlathoz képest, hogy legfeljebb 10 perces előadással kellett készülni, és az nekem még furcsább volt, hogy végül nem kérdeztek a közönség tagjai közül. Talán fáradtak voltak, talán egyértelmű volt az előadás, talán nem vetődtek fel kérdések, vagy talán túl sok is felmerült…. :)
Érdekes, hogy korábban, 2-3 éve még az jelentett nyugalmat, ha az előadás után nem tettek fel kérdéseket, ma pedig már tudom, hogy egy jó előadás után kérdeznek. Az előadás után végül mégis kicsit tovább ott maradtam, összeismerkedtem a GeoGebra munkatársaival, illetve egy BTK-s kollégának javasoltam tartalomkezelő és virtuális tanulási környezet kialakítására alkalmas rendszereket, miközben elhangzott 1-2 kérdés is, illetve a jövőre mutató együttműködés lehetősége is felmerült. Összességében nagyon jó élmény volt ez az összejövetel, köszönjük a főszervezőknek, Habók Lillának és Mázsás Istvánnak! :)

Magabiztosság és mosoly az “IKT órán”

A bejegyzést a tanárblogon megjelent némileg negatív hangvételű poszt ihlette. (Miközben a  Facebook-kutatás 2011-ről írunk egy összefoglalót, kerestünk olyan cikkeket, amelyek kifejezetten a Facebook-fóbiáról szólnak, írnak. Nem nehéz ezekre rátalálni, hiszen – ahogyan Szilvi is írta -, a Facebook “az imádnivaló bűnbak”…  A Facebook-fóbiát erősítő cikkek mellett kíváncsian és meglepődve olvastam végig a tanárblog legújabb bejegyzését, és úgy érzem, hogy több olyan gondolat megfogalmazódott az olvasás közben, amely nem egyezik az ott leírtakkal.)

Az egyetemen, a tanári MA képzés keretein belül évek óta tanítjuk a “Modern eszközök a pedagógiában” című tárgy során az IKT-eszközök felhasználását, illetve az oktatási folyamat támogatására minden kollégámmal nagy egyetértésben, előszeretettel használunk web2.0-ás, IKT-s eszközöket, támogató lehetőségeket. Az említett tárgyat nappali és levelező képzés keretében is tanítjuk, és minden félévben egyértelműen azt tapasztaljuk, hogy a levelezős hallgatók esetében egészen más tanári attitűdre van szükség ahhoz, hogy a hallgatók ne “féljenek és reszkessenek” az órákon. Személyes tapasztalat alapján azt gondolom, hogy a befektetett energia, a türelem, a gyors és segítő tanári válaszok abban erősítik a hallgatókat, hogy a félév során megismert eszközök használatával magabiztosan és hatékonyan (mosolygósan) tudjanak dolgozni.

Természetes jelenség, ha az interaktív táblát az óráig nem ismerő digitális bevándorlók eleinte nem mozognak otthonosan a nagy, “világra nyíló ablak” előtt, de ez nem jelenti azt, hogy reménytelen és félelmet keltő helyzetek sokasága követi majd egymást a foglalkozások során. Az egyetemen, a pedagógiai, pszichológiai és bölcsész szakos tárgyak során is kiemelten fontos, hogy az IKT-használatot, és a web2.0 bevonásával a szemléletet is alakítsuk, formáljuk a leendő pedagógusnemzedékben. (Jó gyakorlatra példa, hogy az ELTE BTK Szakmódszertani Központ kifejezetten az interaktív tábla módszertanával foglalkozik az egyetemi tanegységek oktatásához kapcsolódóan. )

A félév elején, a tematika ismertetése során a digitális bennszülöttek (utalva a netgenerációs kifejezésre) érdeklődve hallgatják az elkészítendő feladatokat és a megismerésre szánt alkalmazásokat, és minden csoportban, a bemutatkozást követően kialakul egy olyan közös pont, amely a csoporttagok számára megfelelő fogódzót adhat.

Az IKT-használat során, a technikai részletek mellett -oktatóként- egy sokkal fontosabb kérdés foglalkoztat a tervezés és megvalósítás idején. Tanárszakos tanegység esetében a módszertani kérdések éppen annyira hangsúlyosak a feladatok kidolgozásakor, mint az a kérdés, hogy “hogyan és hol kell bekapcsolni az interaktív táblát”.  A technikai jártasság és esetleges hiányosságok gyorsan leküzdhetőek, azonban a módszertani támogatás és a megfelelő segítő lehetőségek megtalálása, az önálló, önfejlesztő és élethosszig tartó tanulás igénye már nem sajátítható el egyetlen óra keretében. Elegendő arra a jelenségre gondolnunk, hogy a legnagyobb közösségi oldalon a tanárok is közzétesznek fényképeket, bejegyzéseket – vagyis a technikai nehézségeket könnyen leküzdik -, azonban sokkal ritkább esetben hoznak létre valóban oktatási vagy nevelési helyzethez kötődő csoportokat, alkalmazásokat, eseményeket a diákjaik számára.

A legtöbb oktatási és nevelési folyamatra kedvezően ható alkalmazás vagy program technikai információt és támogatást ad, azonban módszertani fogódzót kevesebb esetben kínál. Az egyetemi képzés mellett tanítottam külföldi hallgatókat IKT-s eszközök felhasználásával, illetve tanítottam a közoktatásban is. Természetes jelenség, hogy ezeken a területeken más-más kompetenciákra, ismeretekre és módszerekre is szükség van, azonban nem gondolom azt, hogy amennyiben leendő pedagógusjelölteknek tanítjuk ezeket az ismereteket, úgy figyelmen kívül hagyjuk, hogy a gyakorlatba ez hogyan ültethető át hatékonyan akkor, amikor ők kerülnek az interaktív tábla mellé tanárként.

Pedagógusoknak szóló továbbképzéseken és tanárokkal készített interjúk, beszélgetések során egyértelműen az az igény körvonalazódik a tanárok részéről, hogy kapjanak minél több olyan módszertani támogatást, amely nem csak leírja, hogy egy adott program mire és hogyan alkalmazható, hanem konkrét ötletekkel segíti őket abban, hogy a választani kívánt szoftver, oldal miképpen támogathatja a mindennapi munkájukat.

Az OFI oldalán elérhetőek azok a digitális formában is megjelent kiadványok, amelyek IKT-s óravázlatokat, tematikus terveket, foglalkozásokat tartalmaznak, vagy éppen a közoktatás jó IKT-s gyakorlatait mutatják be. Az OFI kiadványaihoz hasonlóan, az Educatio “IKT Műhely” kiadványa is hasonlóképpen támogatja az érdeklődő pedagógusokat.

Azt gondolom, hogy az első terület, amely erős alapokat kíván, az a módszertan. Amikor a pedagógusok értik és tudják, hogy pedagógiailag hogyan és miért lehet hatékony segítség az online gondolattérkép, a szakmai blog, a személyes vagy iskolai közösségnek szánt weboldal, a tartalomkezelő rendszer, akkor belső motiváció alapján, félelem és reszketés nélkül, egy kis kitartással el fogják sajátítani azt is, hogy melyik alkalmazást, programot, eszközt hol tudják bekapcsolni, hiszen tudni fogják, hogy melyik lehetőség hogyan és miért jelenthet hatékony támogatást a mindennapi pedagógiai munka során.

OKTINF wiki

Ezen az oldalon az ELTE Oktatás-Informatikai Szakcsoport “Modern eszközök a pedagógiában” című kurzusára járó hallgatók (kb. 240 fő) szerkesztenek 22 szócikket. A hallgatók között vannak nappalis és levelezős hallgatók is. A félévi három feladat közül ez a második. A szócikkek készülnek, módosulnak, és a hallgatók sok levelet írnak a szerkesztéssel kapcsolatban. A legtöbben arra kérdeznek rá, hogy mi történik, ha valaki kitörli vagy átszerkeszti az általuk beírt szócikket. A wikiben minden szerkesztés nyomon követhető a laptörténet keretében, így fogjuk tudni az érAtékelésnél, hogy ki mit írt. A hallgatók itt a közös munka során még nem az elkészítendő produktumra összpontosítanak elsősorban, hanem inkább arra, hogy a saját részfeladatát mindenki teljesítse. Nagyon erős az a képzetük, hogy más bejegyzését nem szívesen törlik ki, így inkább egy második változatot írnának. A wiki a félév végéig biztosan folyamatosan frissül.