A pedagógus(jelölt) szerepe az IKT tudatos használatának kialakításában

A pedagógusszerep kérdéskörével foglalkozva gyakran felteszem és újrafogalmazom a kérdést, hogy mitől válik tanárrá egy pedagógus a mai világban. Bizonyára mindannyian fel tudunk sorolni olyan területeket, ahol aktív részvételre és tevékeny beavatkozásra van szükség a pedagógus részéről (esélyegyenlőtlenség, hátrányos helyzet, figyelemzavar, fegyelmezetlenség…), azonban azzal szembesülök, hogy a különböző nevelést és oktatást támogató lehetőségek közül az IKT-kompetenciák csak akkor jelennek meg a legtöbb esetben, hogyha már minden “alapvetőbb szükségletet” kielégítettünk a tanítási és tanulási folyamathoz kapcsolódóan.
Amíg azonban a “tűzoltással”, az égető kérdések rendezésével és megválaszolásával foglalkozunk, addig a világ olyannyira előrehalad, hogy egy idő után (vagy már most sem?) érhetünk a nyomába, és nem pótolhatjuk lemaradásunkat.
Tanárképzéssel foglalkozó konferenciákon, a digitális nemzedék tanulási sajátosságainak tárgyalásakor többször előkerül az az elvárás (amely néha kritikába fordul), miszerint az egyetemen nem készítik fel a hallgatókat ezen eszközök módszertanára és a helyes használatra. Legutóbb ilyen hozzászólást hallottam a “Digitális nemzedék konferencia 2013″ egyik szekciójában.
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán, 2009 óta kötelező tanegység a tanári mesterképzés során a “Modern eszközök a pedagógiában” című tárgy. E tanegység keretében idén 7 nappali csoportom van, és – hacsak az elmúlt évre tekintek vissza – tavaly tavasszal is ugyanennyi csoportban dolgoztunk együtt a hallgatókkal. A tavalyi tapasztalatok egy részéről és a kurzus felépítéséről korábban írtam.
A tanegység keretében több elméleti és gyakorlati feladata is van a tanárjelölteknek, amelyek közül eddig már többen teljesítették a “Mikrotanítás modern eszközökkel” elnevezésű részfeladatot.  Fontos, hogy a kurzus keretében nem IKT-használatot tanítunk, hanem az ISTE tanári kompetenciáira építve IKT-s kompetenciafejlesztés zajlik oly módon, hogy a hallgatók egymástól is sokat tanulnak a kurzus során.
A mikrotanítások során – a teljes felsorolástól eltekintve – eddig tanultunk a genetikáról Google űrlap és Google prezentáció segítségével – ez az óra éppen online is követhető volt -, tanultuk az angol jövő időt egy fiktív történetbe ágyazva, online időszalag szerkesztésével, tanultunk a tatárjárásról Google oldal felhasználásával, a fogszuvasodásról gondolattérkép segítségével. Az eddigi órarészletek közül csak néhányat emeltem ki, bemutatva ezzel, hogy milyen igényes, tartalmas 25 percekben van részünk a hallgatókkal együtt.
Egy hallgatói észrevétel arra tért ki a héten, hogy jó lenne ha az IKT-eszközök technikai használatának megtanulására is lenne idő az órákon. Erről a kurzus kialakítása során úgy gondolkodtunk, hogy mivel. számos oktatóvideó, segédanyag, online kézikönyv áll a felhasználók rendelkezésére, így a kurzuson valóban arra érdemes időt szánni, hogy bemutassuk, hogy mit és hogyan tehetünk annak érdekében, hogy a tanítási órákra ne öncélú eszközhasználatot vigyünk be. (Egy mai blogbejegyzés is kapcsolódik ehhez a témához.)
A kurzust kiegészítő Facebook-oldalon megosztjuk az érdekesebb mikrotanítási részleteket, és azokat a létrehozott, kialakított eszközöket, amelyet tartalommal töltenek meg a hallgatók. Jó böngészést kívánunk! :)

IV. Oktatás-Informatikai Konferencia

2012. február 3-4. A IV. Oktatás-Informatikai Konferencia két napja az ELTE PPK-n.
A két nap gyorsan elszaladt, pénteken, a plenáris előadásokat követően egyszer csak azt láttam,  hogy háromnegyed öt van :) Számos érdekes szakmai diskurzust hallottam, kutatási beszámolókat, innovatív projektötleteket, és új kezdeményezéseket ismertem meg.

A kiemelkedő előadások közül is kiemelve néhányat :) – az általam offline követett előadások  (online még nem pótoltam mindet) közül – megemlítem az előadó stílusa és az előadás témája miatt Gáspár Attila: Infografikák az oktatás és oktatáskutatás szolgálatában c. bemutatóját. Jó volt hallani azt az elköteleződést és szakmai rajongást, melyet Attila az OFI Infografikáival kapcsolatban tanúsított. Azt gondolom, hogy az előadást hallgatók közül mindenki kedvet kapott az infografikák szerkesztéséhez. :)

Elfogultság nélkül nehéz az előadásokról írni, de mindenképpen megemlítem kollégáim Second Life előadásait (Szabó Mónika, Virányi Anita: Oktatás és közösség virtuális környezetben – Virtuális Tréning módszertani tapasztalatok; Ollé János: Térészlelés virtuális és integrált valós-virtuális oktatási környezetben). Ezek a bemutatók újszerű, itthon keveset kutatott területet mutattak be az érdeklődők számára.

Nagyon tetszett és szakmailag követendő példának tartom Molnár Gyöngyvér plenáris előadását (Számítógépes játékokba ágyazott innovatív mérés-értékelési technológiák), mert innovatív, érdekes, tudományos előadást hallottunk.

És ha továbbiakat is lehet említeni (nehéz helyzetben van a zsűri :) ), akkor Kristóf Zsolt:  Felsőoktatásban alkalmazott Sloodle eszközrendszer használati tapasztalatai – Egy saját eszköz bemutatása c. elődására szavaznék.

Magával ragadott szombat reggel Turcsányi Márta: MAR az ELTE IK-n is c. 40 perces plenáris előadása. Márta előadásában az ELTE IK digitális szőlőfürtjéből csipegethettünk. :)

Az előadások utólag is megtekinthetőek online, illetve pihenésképpen, a vizuális élmény kedvéért álljon itt a két nap online fényképalbuma.

A szombati napon két előadás keretében a pedagógusszerepet és pedagógusképet jártam körül egy elméleti és egy gyakorlati előadás keretében.

A következő hétvége programja: Digitális Nemzedék Konferencia. Nagy izgalommal nézünk elébe! :)

 

Office tudásszint-mérő

Az elsőéves pedagógia szakos hallgatók egyik kötelező feladata, hogy megfeleljenek az Office szintfelmérőn. Az Office szintfelmérő 1 Excel, 1 Word és 1 PPT feladatból áll. A félév során nem foglalkozunk közösen ezekkel a tartalmakkal, de úgy látjuk jónak, hogy a hallgatók ne végezhessék el úgy a “Bevezetés az infokommunikációs technológiákba” című kurzust, hogy nem tudnak dinamikus tartalomjegyzéket vagy diagramot létrehozni az Officeban. Ez a feladat többeket megmosolyogtat, azt gondolhatjuk, hogy ezt könnyen teljesítik a hallgatók, hiszen a “vérükben van a számítógép-használat”. Az eredmények mást mutatnak. A feladatok megoldásakor minden esetben sokkal jobban sikerültek a megjelenítéssel és formázással kapcsolatos részfeladatok, mint a program tárgyi tudást is igénylő használata. A megjelenés, a tartalomjegyzék képe a hallgatók fejében van, és többször ezt vizuálisan meg is jelenítik a dokumentumban, de nem a helyes módszerrel, stílusokkal és címsorok használatával érnek el ide. Megdöbbentően kreatív és ötletes megoldásokat láttam.
A felmérők javítása közben azon gondolkodtam, hogy vajon az IKT-eszközök használatának mi a Maslow-piramisa. Ez nem egy költői kérdés, hasonló témában már elérhetőek ilyen ábrák.

BeIKTatás – tanárképzés2.0

Szeptember 15-én először adtam elő a “MeetOff: Web és oktatás – e-learning és társai” rendezvényén. A kollégáim közül előadott Ollé János is, és ott volt Tóth-Mózer Szilvia, akivel együtt készítettük az előadást. (Végül én mutattam be a prezit, az idő rövidsége miatt.) A mostani előadás egy belvárosi kávézóban volt, az ötletet remeknek tartom. Jó volt kicsit kötetlenebbül, sok ismerős ember előtt mégis szakmai kérdésekről beszélni. Szokatlan volt az eddigi gyakorlathoz képest, hogy legfeljebb 10 perces előadással kellett készülni, és az nekem még furcsább volt, hogy végül nem kérdeztek a közönség tagjai közül. Talán fáradtak voltak, talán egyértelmű volt az előadás, talán nem vetődtek fel kérdések, vagy talán túl sok is felmerült…. :)
Érdekes, hogy korábban, 2-3 éve még az jelentett nyugalmat, ha az előadás után nem tettek fel kérdéseket, ma pedig már tudom, hogy egy jó előadás után kérdeznek. Az előadás után végül mégis kicsit tovább ott maradtam, összeismerkedtem a GeoGebra munkatársaival, illetve egy BTK-s kollégának javasoltam tartalomkezelő és virtuális tanulási környezet kialakítására alkalmas rendszereket, miközben elhangzott 1-2 kérdés is, illetve a jövőre mutató együttműködés lehetősége is felmerült. Összességében nagyon jó élmény volt ez az összejövetel, köszönjük a főszervezőknek, Habók Lillának és Mázsás Istvánnak! :)

Tantestületi értekezlet

Ezen a héten sokminden történt, érdekes és változatos programokban és feladatokban vettünk részt. Csütörtökön Gödöllőre utaztunk, ahol egy gimnázium tantesületi értekezletén beszéltünk az IKT-eszközök, illetve a Web2.0 tanítási és tanulási folyamathoz kapcsolódó felhasználásáról. Kis kétely volt bennünk az odaérkezés előtt, mert azt éreztük, hogy a tantestület jelentős része nem lesz nyitott a bemutatott előadásra, illetve ellenérzéseket vált majd ki bennük. Kicsit nehéz dolgunk volt, mert 45 percben kellett nagyon tömören, érdekesen és meggyőzően (?) előadni, hogy mi (Szilvivel mentünk) miért tartjuk fontosnak és hasznosnak a tárgyalt lehetőségek használatát. A tantestület 52 főből áll, az előadásunk előtt egy olyan kérdésben kellett (volna) egységesen dönteniük, ami vitákat is szült. A tantestület minket három padsorban ülve hallgatott, illetve esetenként kérdezett is. Az első padban ülők között volt egy hölgy, aki a feltűnően kinyilvánítani kívánt elzárkózását úgy fejezte ki, hogy fel sem nézett sem ránk, sem az előadásra, hanem végig a naplót töltögette. (Vajon ő mit tenne, ha a diákjai közül valaki az első padban így tisztelné meg?) Az előadást követően megköszönték, hogy részletes és érdekes bemutatóval készültünk, és a kérdések között a legnagyobb arányban a továbbképzésekkel kapcsolatos lehetőségekre, illetve a módszertani segítségre/támogatásra kérdeztek rá. Figyelemre méltó, hogy aki időt is szánna ezen eszközök és alkalmazások bevonására, illetve technikailag sem okozna neki nehézséget, nekik is hiányzik sok esetben a híd egyik pillérje: a módszertan. Ezt kell erősíteni, fejleszteni a jövőben, mert az eszközök már ellepnek bennünket, azokat csak jól kellene használnunk.