A pedagógus(jelölt) szerepe az IKT tudatos használatának kialakításában

A pedagógusszerep kérdéskörével foglalkozva gyakran felteszem és újrafogalmazom a kérdést, hogy mitől válik tanárrá egy pedagógus a mai világban. Bizonyára mindannyian fel tudunk sorolni olyan területeket, ahol aktív részvételre és tevékeny beavatkozásra van szükség a pedagógus részéről (esélyegyenlőtlenség, hátrányos helyzet, figyelemzavar, fegyelmezetlenség…), azonban azzal szembesülök, hogy a különböző nevelést és oktatást támogató lehetőségek közül az IKT-kompetenciák csak akkor jelennek meg a legtöbb esetben, hogyha már minden “alapvetőbb szükségletet” kielégítettünk a tanítási és tanulási folyamathoz kapcsolódóan.
Amíg azonban a “tűzoltással”, az égető kérdések rendezésével és megválaszolásával foglalkozunk, addig a világ olyannyira előrehalad, hogy egy idő után (vagy már most sem?) érhetünk a nyomába, és nem pótolhatjuk lemaradásunkat.
Tanárképzéssel foglalkozó konferenciákon, a digitális nemzedék tanulási sajátosságainak tárgyalásakor többször előkerül az az elvárás (amely néha kritikába fordul), miszerint az egyetemen nem készítik fel a hallgatókat ezen eszközök módszertanára és a helyes használatra. Legutóbb ilyen hozzászólást hallottam a “Digitális nemzedék konferencia 2013″ egyik szekciójában.
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán, 2009 óta kötelező tanegység a tanári mesterképzés során a “Modern eszközök a pedagógiában” című tárgy. E tanegység keretében idén 7 nappali csoportom van, és – hacsak az elmúlt évre tekintek vissza – tavaly tavasszal is ugyanennyi csoportban dolgoztunk együtt a hallgatókkal. A tavalyi tapasztalatok egy részéről és a kurzus felépítéséről korábban írtam.
A tanegység keretében több elméleti és gyakorlati feladata is van a tanárjelölteknek, amelyek közül eddig már többen teljesítették a “Mikrotanítás modern eszközökkel” elnevezésű részfeladatot.  Fontos, hogy a kurzus keretében nem IKT-használatot tanítunk, hanem az ISTE tanári kompetenciáira építve IKT-s kompetenciafejlesztés zajlik oly módon, hogy a hallgatók egymástól is sokat tanulnak a kurzus során.
A mikrotanítások során – a teljes felsorolástól eltekintve – eddig tanultunk a genetikáról Google űrlap és Google prezentáció segítségével – ez az óra éppen online is követhető volt -, tanultuk az angol jövő időt egy fiktív történetbe ágyazva, online időszalag szerkesztésével, tanultunk a tatárjárásról Google oldal felhasználásával, a fogszuvasodásról gondolattérkép segítségével. Az eddigi órarészletek közül csak néhányat emeltem ki, bemutatva ezzel, hogy milyen igényes, tartalmas 25 percekben van részünk a hallgatókkal együtt.
Egy hallgatói észrevétel arra tért ki a héten, hogy jó lenne ha az IKT-eszközök technikai használatának megtanulására is lenne idő az órákon. Erről a kurzus kialakítása során úgy gondolkodtunk, hogy mivel. számos oktatóvideó, segédanyag, online kézikönyv áll a felhasználók rendelkezésére, így a kurzuson valóban arra érdemes időt szánni, hogy bemutassuk, hogy mit és hogyan tehetünk annak érdekében, hogy a tanítási órákra ne öncélú eszközhasználatot vigyünk be. (Egy mai blogbejegyzés is kapcsolódik ehhez a témához.)
A kurzust kiegészítő Facebook-oldalon megosztjuk az érdekesebb mikrotanítási részleteket, és azokat a létrehozott, kialakított eszközöket, amelyet tartalommal töltenek meg a hallgatók. Jó böngészést kívánunk! :)

BeIKTatás – tanárképzés2.0

Szeptember 15-én először adtam elő a “MeetOff: Web és oktatás – e-learning és társai” rendezvényén. A kollégáim közül előadott Ollé János is, és ott volt Tóth-Mózer Szilvia, akivel együtt készítettük az előadást. (Végül én mutattam be a prezit, az idő rövidsége miatt.) A mostani előadás egy belvárosi kávézóban volt, az ötletet remeknek tartom. Jó volt kicsit kötetlenebbül, sok ismerős ember előtt mégis szakmai kérdésekről beszélni. Szokatlan volt az eddigi gyakorlathoz képest, hogy legfeljebb 10 perces előadással kellett készülni, és az nekem még furcsább volt, hogy végül nem kérdeztek a közönség tagjai közül. Talán fáradtak voltak, talán egyértelmű volt az előadás, talán nem vetődtek fel kérdések, vagy talán túl sok is felmerült…. :)
Érdekes, hogy korábban, 2-3 éve még az jelentett nyugalmat, ha az előadás után nem tettek fel kérdéseket, ma pedig már tudom, hogy egy jó előadás után kérdeznek. Az előadás után végül mégis kicsit tovább ott maradtam, összeismerkedtem a GeoGebra munkatársaival, illetve egy BTK-s kollégának javasoltam tartalomkezelő és virtuális tanulási környezet kialakítására alkalmas rendszereket, miközben elhangzott 1-2 kérdés is, illetve a jövőre mutató együttműködés lehetősége is felmerült. Összességében nagyon jó élmény volt ez az összejövetel, köszönjük a főszervezőknek, Habók Lillának és Mázsás Istvánnak! :)