Ma ismét olyan szombat volt, amikor tanítottam. Ebéd után kezdődött az óra, és 5-ig tartott. A konnektivizmussal is foglalkoztunk, illetve azt követően a címkefelhőkkel és az online eseményszervezéssel. A konnektivizmus kapcsán szóba került a “podcast” fogalma is. Nagyon szeretem ebben a csoportban, hogy a legtöbb ismeretlen fogalomra rákérdeznek, nem hagyják szó nélkül, hogy lelkesen meséljek tovább a “saját szórakoztatásomra”. A podcast kapcsán ajánlottam Ollé János felvételeit, amelyre a hallgatók nagy része azt mondta, hogy nagyon jó ötletnek tartják ezt a tudásmegosztó lehetőséget, és kár, hogy nem él ezzel több oktató az egyetemen. Ahogyan a fogalmak tisztázása után kitértünk a félévi követelményekre (igazából csak ismételtük azokat), úgy sok hallgató feszült és elzárkózó lett, de igyekeztem megtalálni az érzékeny egyensúlyt… A gyakorlatokat kiegészítve türelmesen elmagyaráztam, hogy az itt tanultak miért hasznosak, majd többen láthatóan éles fordulatot vettek, és hangsúlyozni kezdték, hogy sajnálják, hogy a csak diploma előtt 2 hónappal találkoznak ezekkel a lehetőségekkel… 🙂