A XI. ONK-n egy szimpózium keretében a digitális generáció tanulási stratégiájával foglalkoztunk.

A szimpózium összefoglalója:
Prensky 2001-ben definiált „digitális bennszülött” fogalma egy évtizede komoly és gyakran félelemmel teli várakozással tölti el a fiatalabb generációk nevelésben és oktatásában érdekelt szülőket, illetve pedagógusokat. A digitális nemzedékek sajátosságainak leírása különösen az elmúlt néhány évben erősödött fel, és ennek következtében már nem csak spekulatív (Bessenyei, 2008, 2010; Szabados, 2009), hanem megfigyeléseken és méréseken alapuló elméletek is születtek (Csepeli és Prazsák, 2010; Fehér és Hornyák, 2011). A „digitális bennszülött” tanuló elméletileg aktív és produktív médiahasználó, gyors visszacsatolásokkal teli és információgazdag környezetben érzi jól magát, ami a legtöbb esetben alkalmazások párhuzamos használatában, vagy népszerű közösségi felületeken való állandó jelenlétben mutatkozik meg. A „digitális nemzedék” sajátosságai és vélt produktivitása lényegesen szerényebb, mint amire az első elképzelések alapján számítani lehetett volna. Az extenzív típusú felhasználók aránya a fiatal felnőttek körében nagyobb, mint azoknál, akik kezdettől fogva a hálózat és média világában nőttek fel. A rendelkezésre álló technika és online eszközök használata gyakran inproduktív, a web 2.0 alkalmazások használata meglepően alacsony.Kutatásunk célja a „digitális nemzedék” tanulási sajátosságainak, tanuláshoz kapcsolható eszközhasználatának és online környezetben való viselkedésének, attitűdjeinek és szerepértelmezéseinek a vizsgálata. Ha a „digitális nemzedék” információszerzési és feldolgozási sajátosságai jelentősen különböznek a korábban született tanulóktól, akkor az egyes nemzedékek tanulási stratégiái között is eltéréseket kellene tapasztalnunk. Célszerű megvizsgálnunk, hogy az online felületek milyen szerepet töltenek be a tanulásban, illetve a tudatos IKT eszközhasználatra és tanulási önszabályozásra építve hogyan értelmezhetjük az „online tanulás” fogalmát? Aktuális kérdés, hogy a népszerű közösségi oldalak megfelelő tanulói szerepértelmezéssel, az iskolán kívüli hétköznapok online közösségformálására építve ideális tanulási környezetnek bizonyulnak-e vagy sem? El kell fogadnunk, hogy a tanári szerep értelmezése nem korlátozódhat osztálytermi környezetre és szükséges a tanórán kívüli tevékenységek körébe bevonni a közösségi felületek világát is, amennyiben az osztálytermi környezetben is bonyolult tanár-diák szerep megnyugtatóan definiálható.
A kutatás során 2004-ben, 2007-ben és 2011-ben elvégzett tanulási stratégia vizsgálatokra, illetve digitális és online eszközhasználati szokásokkal kapcsolatos mérésre (N=298, N=266, illetve N=237) és egy 2011-ben indított, online közösségi felülethasználat tanulási és oktatási lehetőségeire fókuszáló felmérésre építettünk (N=1505).
A szimpózium előadásai arra keresik a választ, hogy a „digitális nemzedék” sajátosságainak az elemzése segít-e kilépnünk a velük kapcsolatban várható csalódások előszobájából?

A szimpózium podcastje itt érhető el.