A pedagógusszerep kérdéskörével foglalkozva gyakran felteszem és újrafogalmazom a kérdést, hogy mitől válik jó tanárrá egy pedagógus a mai világban. Bizonyára mindannyian fel tudunk sorolni olyan területeket, ahol aktív részvételre és tevékeny beavatkozásra van szükség a pedagógus részéről (esélyegyenlőtlenség, hátrányos helyzet, figyelemzavar, fegyelmezetlenség…), azonban azzal szembesülök, hogy a különböző nevelést és oktatást támogató lehetőségek közül az IKT-kompetenciák csak akkor jelennek meg a legtöbb esetben, hogyha már minden “alapvetőbb szükségletet” kielégítettünk a tanítási és tanulási folyamathoz kapcsolódóan.
Amíg azonban a “tűzoltással”, az égető kérdések rendezésével és megválaszolásával foglalkozunk, addig a világ olyannyira előrehalad, hogy egy idő után (vagy már most sem?) érhetünk a nyomába, és nem pótolhatjuk lemaradásunkat.
Tanárképzéssel foglalkozó konferenciákon, a digitális nemzedék tanulási sajátosságainak tárgyalásakor többször előkerül az az elvárás (amely néha kritikába fordul), miszerint az egyetemen nem készítik fel a hallgatókat ezen eszközök módszertanára és a helyes használatra. Legutóbb ilyen hozzászólást hallottam a “Digitális nemzedék konferencia 2013” egyik szekciójában.
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán, 2009 óta kötelező tanegység a tanári mesterképzés során a “Modern eszközök a pedagógiában” című tárgy. E tanegység keretében idén 7 nappali csoportom van, és – hacsak az elmúlt évre tekintek vissza – tavaly tavasszal is ugyanennyi csoportban dolgoztunk együtt a hallgatókkal. A tavalyi tapasztalatok egy részéről és a kurzus felépítéséről korábban írtam.
A tanegység keretében több elméleti és gyakorlati feladata is van a tanárjelölteknek, amelyek közül eddig már többen teljesítették a “Mikrotanítás modern eszközökkel” elnevezésű részfeladatot.  Fontos, hogy a kurzus keretében nem IKT-használatot tanítunk, hanem az ISTE tanári kompetenciáira építve IKT-s kompetenciafejlesztés zajlik oly módon, hogy a hallgatók egymástól is sokat tanulnak a kurzus során.
A mikrotanítások során – a teljes felsorolástól eltekintve – eddig tanultunk a genetikáról Google űrlap és Google prezentáció segítségével – ez az óra éppen online is követhető volt -, tanultuk az angol jövő időt egy fiktív történetbe ágyazva, online időszalag szerkesztésével, tanultunk a tatárjárásról Google oldal felhasználásával, a fogszuvasodásról gondolattérkép segítségével. Az eddigi órarészletek közül csak néhányat emeltem ki, bemutatva ezzel, hogy milyen igényes, tartalmas 25 percekben van részünk a hallgatókkal együtt.
Egy hallgatói észrevétel arra tért ki a héten, hogy jó lenne ha az IKT-eszközök technikai használatának megtanulására is lenne idő az órákon. Erről a kurzus kialakítása során úgy gondolkodtunk, hogy mivel. számos oktatóvideó, segédanyag, online kézikönyv áll a felhasználók rendelkezésére, így a kurzuson valóban arra érdemes időt szánni, hogy bemutassuk, hogy mit és hogyan tehetünk annak érdekében, hogy a tanítási órákra ne öncélú eszközhasználatot vigyünk be. (Egy mai blogbejegyzés is kapcsolódik ehhez a témához.)
A kurzust kiegészítő Facebook-oldalon megosztjuk az érdekesebb mikrotanítási részleteket, és azokat a létrehozott, kialakított eszközöket, amelyet tartalommal töltenek meg a hallgatók. Jó böngészést kívánunk! 🙂