Online magánügyek

A napokban egy beszélgetés arról szólt, hogy a Facebookon is egyre jobban terjednek az értelmetlennek tűnő tartalmak, burjánzanak az önfeltáró állapotmegosztások, a kutyák és macskák megsegítését célzó felhívások. Elgondolkodtam, hogy mi az oka a Facebook – a beszélgetőtársak szavaival élve – wiwesedésének…
A Facebookon az értelmiségi szerep megkívánja, hogy szakmai, hiteles és megbízható tartalmakat, vagy saját, szakmánkhoz, hivatásunkhoz fűződő gondolatokat is megosszunk. Sokan nem is gondolnak arra, hogy az oktatási intézmény falain belül felépített pedagógusképen milyen csorba eshet az online tartalmak közlésekor.
Több hallgatóm mondta már, hogy túl szakmai a Facebook-profilom, és nem engedek betekintést a személyes életembe. Valóban keveset engedek, igyekszem nagyon figyelni arra, hogy megfelelő körökkel megfelelő információkat osszak meg. Természetesen akár pedagógusként is van lehetőségünk arra, hogy magánjellegű tartalmakat is közöljünk, de akkor minden esetben érdemes többször is végiggondolni, hogy kikhez fog eljutni az üzenetünk, és az milyen hatással lesz a befogadókra.

A TanárBlog egyik bejegyzése egy webes naplóról szól. Ellátogattam az oldalra, ahol ezt a felhívást láttam:

Lehetséges, hogy akik túl sok önfeltáró, személyes bejegyzést osztanak meg publikusan, számukra ezt a szolgáltatást lenne célszerűbb használni…

Gondolatok a pedagógusszerep fogalomtérképéről

2011 decemberében egy online gondolattérkép keretében, lelkes közreműködők segítségével körbejártuk a pedagógusszerephez kapcsolódó fontosabb fogalmakat. A szerkesztőknek és érdeklődőknek ezúton is köszönöm a részvételt és a figyelmet.

A gondolattérkép statisztikája és tartalma az alábbiak szerint alakul: a térképet 69-en kedvelték (Facebook-like), és ennél jóval többen (242-en) tekintették meg a MindMeister oldalán. Az első szerkesztés december 5-én, az utolsó december 19-én történt. Összesen 10 szerkesztője volt a térképnek, köztük egyetemi hallgatók, középiskolai tanárok, doktorandusz hallgatók is bővítették a gondolatokat.
A kollaboratív tartalomszerkesztés eredményeként 17 nagyobb gondolatkör született, melyek alá összesen 205 szó sorolható.
A főbb (legtöbb szót magába foglaló) gondolatok az alábbiak voltak: “Egy jó tanár tulajdonságai”, “Kompetencia”, “Munka, szakmai továbbképzések”.
Vélhetően befolyásolta a gondolatok születését és alakulását, hogy online eszközök segítségével kelt életre és terjedt a térkép, így nem meglepő, hogy helyet kaptak a web2.0 és online eszközök használatához kapcsolódó feladatok és fogalmak is. Több kérdésben elkülönült az offline és online lehetőségek köre. Örömöt jelent, hogy nem negatív a térkép hangulata, nem jelentek meg politikai szálak, hanem valóban egy hólabda-módszerrel terjesztett ötletroham jelenik meg itt.  A fogalmakat természetesen tovább lehet bővíteni, vagy éppen szűkíteni pl. az információs társadalomban megjelenő pedagógus feladataira és lehetőségeire, de ez már egy következő ötlet 🙂

Az online gondolattérkép címkefelhője 🙂

A web2.0 világában megjelenő pedagógusszereppel – egyik altémájaként – 2012 februárjában két konferencia is foglalkozik majd (IV. Oktatás-Informatikai Konferencia, Digitális Nemzedék Konferencia 2012). Mindkettőre szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Pedagógusszerep – gondolattérkép

Érdekes, decemberi kísérletként egy üres gondolattérképet teszek elérhetővé, amelyet bárki szerkeszthet. Kíváncsi vagyok, hogy a pedagógusszereppel kapcsolatban kinek milyen társítható fogalmai vannak. Szerkesszük együtt, és figyeljük a változást, a különböző gondolatok megjelenését! A térkép december 31-ig szerkeszthető, 2012. januárban egy összegző blogbejegyzést írok az eredményekről.

Fizibusz és Fizibox

A mai napon részt vettem a XII. eLearning Fórumon. Sok előadást hallottam és láttam, de ezek közül most egyet szeretnék kiemelni. Azért ezt az egyet, mert az előadás során végig úgy éreztem, hogy minél több ilyen projektre és pedagógusra lenne szükség.

Az előadás során megismerhettük az Energia Suli programot. Az oldalon található információk alapján a program célja, hogy támogassák a pedagógusok munkáját. A program szervezőinek küldetése, hogy “a környezetismeret és fizikaórák kereteiben maradva, de kicsit másképp, rendhagyó módon mutassák be az energetika, a környezettudatos energiafelhasználás, az energiatakarékosság témaköreit”.
Azt gondolom, hogy a program célja, a szervezők küldetése példaértékű, és valóban érdemi segítség lehet a pedagógusok számára.

A korábbi években az Energia Suli program részeként a csoport már ismertté tette a Fizibuszt. A Fizibusz egy, az ELMŰ-ÉMÁSZ által biztosított ingyenes ismeretterjesztő-program, amely során fizikatanárok látványosan és izgalmasan vezetik be a gyerekeket a fizika, azon belül is az energia világába.
A Fizibusz egy olyan átalakított mikrobusz, amelynek fedélzetén számos fizikatanítást segítő, szemléltető eszköz található. A program számos előnye közül kiemelhetjük, hogy az ország bármely pontján működő általános iskola ingyenesen jelentkezhet a bemutatóra a program honlapján.

Az Energia Suli program részeként idén az ELMŰ-ÉMÁSZ tanulmányi versenyt hirdet az általános iskolák számára, melynek keretében értékes nyereményekre tehetnek szert a résztvevő iskolák és diákjaik. Az értékes nyereményt egy olyan eszköztár jelenti, amelyet a fizika tanításához használhatnak a pedagógusok. A jól használható eszközgyűjtemény neve Fizibox. Az eszköztár megálmodói az alábbi videóban bemutatják, hogy milyen kísérleteket lehet végezni az általuk kínált eszközökkel.

Az előadó azt kérte, hogy ma elalvás előtt mindenki nézze meg az oldalukat, aki hallotta az előadást.  Én ezt megtettem, sőt… kicsit talán többet is nézelődtem az oldalon 🙂
Diákoknak és pedagógusoknak egyaránt ajánlom az Energia Suli program megismerését.

A digitális nemzedék tanulási stratégiája és tanulási környezete az iskolában és online közösségi felületeken

A XI. ONK-n egy szimpózium keretében a digitális generáció tanulási stratégiájával foglalkoztunk.

A szimpózium összefoglalója:
Prensky 2001-ben definiált „digitális bennszülött” fogalma egy évtizede komoly és gyakran félelemmel teli várakozással tölti el a fiatalabb generációk nevelésben és oktatásában érdekelt szülőket, illetve pedagógusokat. A digitális nemzedékek sajátosságainak leírása különösen az elmúlt néhány évben erősödött fel, és ennek következtében már nem csak spekulatív (Bessenyei, 2008, 2010; Szabados, 2009), hanem megfigyeléseken és méréseken alapuló elméletek is születtek (Csepeli és Prazsák, 2010; Fehér és Hornyák, 2011). A „digitális bennszülött” tanuló elméletileg aktív és produktív médiahasználó, gyors visszacsatolásokkal teli és információgazdag környezetben érzi jól magát, ami a legtöbb esetben alkalmazások párhuzamos használatában, vagy népszerű közösségi felületeken való állandó jelenlétben mutatkozik meg. A „digitális nemzedék” sajátosságai és vélt produktivitása lényegesen szerényebb, mint amire az első elképzelések alapján számítani lehetett volna. Az extenzív típusú felhasználók aránya a fiatal felnőttek körében nagyobb, mint azoknál, akik kezdettől fogva a hálózat és média világában nőttek fel. A rendelkezésre álló technika és online eszközök használata gyakran inproduktív, a web 2.0 alkalmazások használata meglepően alacsony.Kutatásunk célja a „digitális nemzedék” tanulási sajátosságainak, tanuláshoz kapcsolható eszközhasználatának és online környezetben való viselkedésének, attitűdjeinek és szerepértelmezéseinek a vizsgálata. Ha a „digitális nemzedék” információszerzési és feldolgozási sajátosságai jelentősen különböznek a korábban született tanulóktól, akkor az egyes nemzedékek tanulási stratégiái között is eltéréseket kellene tapasztalnunk. Célszerű megvizsgálnunk, hogy az online felületek milyen szerepet töltenek be a tanulásban, illetve a tudatos IKT eszközhasználatra és tanulási önszabályozásra építve hogyan értelmezhetjük az „online tanulás” fogalmát? Aktuális kérdés, hogy a népszerű közösségi oldalak megfelelő tanulói szerepértelmezéssel, az iskolán kívüli hétköznapok online közösségformálására építve ideális tanulási környezetnek bizonyulnak-e vagy sem? El kell fogadnunk, hogy a tanári szerep értelmezése nem korlátozódhat osztálytermi környezetre és szükséges a tanórán kívüli tevékenységek körébe bevonni a közösségi felületek világát is, amennyiben az osztálytermi környezetben is bonyolult tanár-diák szerep megnyugtatóan definiálható.
A kutatás során 2004-ben, 2007-ben és 2011-ben elvégzett tanulási stratégia vizsgálatokra, illetve digitális és online eszközhasználati szokásokkal kapcsolatos mérésre (N=298, N=266, illetve N=237) és egy 2011-ben indított, online közösségi felülethasználat tanulási és oktatási lehetőségeire fókuszáló felmérésre építettünk (N=1505).
A szimpózium előadásai arra keresik a választ, hogy a „digitális nemzedék” sajátosságainak az elemzése segít-e kilépnünk a velük kapcsolatban várható csalódások előszobájából?

A szimpózium podcastje itt érhető el.